Elég komoly elmaradásban vagyok, már ami a virtuális, Amerikát átszelő túrám dokumentálását illeti. Utoljára Kansas-ből jelentkeztem be, de azóta már keresztülmentem Oklahomán, meglátogattam Texas-t és pillanatnyilag Új-Mexikó területén haladok.
Mivel a korábban – általam indított tradíció szerint – már három államról is mesélnem kell, ez egy jó hosszú posztnak ígérkezik. Arra törekszem azért, hogy a nagy anyag ellenére se csapjam össze ezt a posztot, és hogy ezek a kis bemutatók se legyenek semmivel sem kevésbé informatívak a korábbiaknál. Főleg, hogy Texas az az állam, amit a legjobban ismerek és ahonnan a legtöbb személyes élményem is van, amit egy nagyon izgalmas helynek gondolok. Oklahoma és Texas bemutatása ebben a posztban történik meg, Új-Mexikó (terjedelmi aggályaim miatt) egy következő poszt témája lesz.
Lássunk akkor neki!
OKLAHOMA
Oklahoma az USA 20. legnagyobb állama és lakosság tekintetében is a középmezőnybe tartozik, a 28. helyet foglalja el. A déli határvidéket leszámítva az államhatárokat vonalzóval húzták meg annak idején. Délről azonban a Nagy Síkság második legnagyobb folyója, a sósvizű Red River határolja. A só víz egy folyónál kifejezetten érdekes, ezért utánanéztem, hogy miből adódik. Abból adódik, hogy a Red River sósvizű, hogy 250 millió évvel ezelőtt a Nagy Síkság tenger alatt volt. A talajba pedig annyira sok só (főleg nátrium-klorid) rakódott le, hogy a mai napig oldja ki azt a folyó, illetve Taxoma tó. Jelenleg elmondható, hogy napi szinten 3450 tonna sót szállít a folyó.
Egyébként az állam az Ozark Lemez és a Nagy Síkság között terül el, alapvetően majdnem egyenletesen lejt Észak-nyugatról dél-keleti irányban. Ennek következtében a legmagasabb pontja a Black Mesa fennsíkon található (kicsit magasabb, mint a Kékes-tető), a legalacsonyabb pont pedig a Dél-keleten fekvő Idabel település mellett található, ami csupán 88 méterrel van tengerszint felett.
Legjelentősebb városai Tulsa, Normann, Broken Arrow, Lawton és gyakorlatilag az állam mértani közepén fekvő főváros, Oklahoma City. Utóbbi egyébként a 25. legnagyobb város az Egyesült Államokban.
Tulsában található a világ legnagyobb repülőgép szerelő és – mérnöki műhelye, mellette a repülésipar és az űripar szolgáltatja az állam ipari termelésének 10%-át. Emellett az energiaipar (földgáz), az elektronikai- és telekommunikációs iparág és az élelmiszer-feldolgozó ágazat érdemel említést az állami iparágak körében. A mezőgazdaság tekintetében átlagosnak számít Oklahoma, azonban a szarvasmarha tenyésztés és búzatermesztés terén egyaránt az USA top 5 államának egyike.
Történelmét tekintve a feltételezések szerint először az utolsó jégkorszak idején jártak arra emberek, később indián törzsek népesítették be a mai Oklahoma területét, elsősorban a vicsita indiánok lakhelye volt az állam.
Először a spanyol hódító Francisco Vázquet de Coronado fedezte fel Oklahoma vidékét a XVI. század közepén, később, az 1700-as évek elején francia gyarmatosítók tették rá a kezüket a mai állam területére. A XVIII. században Apacs, Kiowa és Komancs törzsek lakhelyéül szolgált a vidék. A francia uralom 1803-ig tartott, amikor is az Egyesült Államok a Louisiana Purchese keretében tizenöt millió dollárért megszerzett közel egymillió négyzetmérföld területet (gyakorlatilag a mai Egyesült Államok teljes középső részét) a francia koronától.
A XIX. század első felében aztán elkezdték deportálni az amerikai őslakosokat USA-szerte és ezrével telepítették őket be a mai Oklahoma területére. A legjelentősebb betelepítés a Cseroki Nemzetet érintette, 17 ezer cserokit költöztettek be, mellettük az ő 2000 fekete rabszolgájukat is. 1890-re a mai Oklahoma nagyjából egyharmadát magába foglaló „Indián Ország” több, mint 30 törzsnek adott otthont.
A Polgárháború alatt a törzsek alapvetően a Konföderáció oldalára álltak, de a Cseroki Nemzeten belül is kialakult egy kisebb polgárháború. A rabszolgaságot az „Indián Országban” csak 1866-ban törölték el végleg.
A XIX. század második felében aztán felgyorsultak az események. A keleti területek – főleg Kansas – igényeit kielégítendő vasúti és közúti forgalom ment keresztül az Indián Országon. Figyelmen kívül hagyva annak szuverenitását, kereskedelmi központok nyíltak és illegális földfoglalók alapítottak farmokat. 1887-ben a Dawes Act kimondta az őslakos törzsek feldarabolását és innentől kezdve már nem a törzsek, hanem a családok kaptak szuverenitást arra bíztatva őket, hogy farmerkedésbe kezdjenek – kiszolgálandó a keleti fehér emberek igényeit. Emellett a földterületeket államosították, aminek az lett az eredménye, hogy a század végére a korábbi Indián Ország területének közel fele a vasúttársaságok kezébe került. A területek kiosztása egyébként aki kapja, marja alapon történt, annak lett eladva, aki a meghirdetést követően elsőként érkezett. Persze mindig voltak olyanok, akik a meghirdetést megelőzően megpróbáltak lefoglalni egy-egy területet, ők voltak a „sooner”-ök. A sooners mai napig az állam beceneve, többek között az Oklahoma University sportrészlege is a „Sooners” csapatnevet viseli.
Érdekesség, hogy egy oklahomai üzletember, nevezetesen Cyrus Avery volt az, aki megálmodta a texas-i Amarillo és Tulsa közötti autópálya meghosszabbításával a Route 66-et.
Bár az állam a legtöbb profi sportágban indít csapatot a nemzeti bajnokságokban, egyedül a kosárlabda csapatuk (Oklahoma City Thunder) indul major league-ben (azaz a sportág legmagasabb bajnokságában). Egyetemi sportok terén is nagy hagyományokkal bír az állam, az Oklahoma Sooners a Big 12 konferencia zászlóshajója, a csapatsportok közül az amerikai football és a kosárlabda sportágakban jelentős a szerepük.
TEXAS
Amikor Texolánál „átléptem” Oklahoma határát, Texas államba értem. Úgy gondolom, a nem amerikai emberek körében, szemében New York és Texas az a két ikonikus hely, amely leírja az Amerikai Egyesült Államokat. Bár Texas-on mindösszesen nem egészen 200 mérföldön keresztül halad a Route 66, mielőtt átlépne Glenriónál Új-Mexikóban és a nagyobb települések közül egyedül Amarillót érinti, mégis érdemes beszélni kicsit az államról. Édesapám unokatestvére (Edina) ott lakik már jópár (10+) éve, voltam is már ott személyesen, és Edina akkori férjétől (Joe) nagyon sokat megtudtam a texas-i életről és magáról az államról, annak történelméről. Egy nagyon izgalmas hely szerintem, még az USÁn belül is kicsit különc hely.
„Everything is bigger in Texas” (Texas-ban minden nagyobb). Ez az állam mottója. Bár a hivatalos mottó „Friendship” azaz barátság (állítólag az állam neve egy régi indián nyelven ezt jelenti), de ha Texas-ban vagy, nehezen tudsz eltölteni akár egy órát is bárhol mászkálva úgy, hogy az „Everything is bigger in Texas” mondatod ne olvasd valahol. Területét tekintve a második legnagyobb állam az USÁban (csak Alaszka nagyobb nála) és népességszám tekintetében is második helyen áll (nagy bánatukra az általuk alapvetően mélységesen lenézett Kalifornia megelőzi őket). Van tengerpartja, füves pusztasága, sivatagja, mocsara, folyója, tava, hatalmas erdősége, sőt, még örök hóhatár fölötti hegye is. Nem véletlen, hogy Joe elmondása szerint az egyébként is extrém lokálpatrióta texas-inak nincs különösebb igénye arra, hogy elhagyja az állam területét, hiszen talál mindent, amit csak szeretne államhatáron belül is.
Texas nagyobb városai egyúttal az ország legnagyobb városai közé is tartoznak. Houston a negyedik legnépesebb város az Államokban, míg San Antonio második helyen áll ezen a listán. Ha az agglomerációt is figyelembe vesszük, az országos listán negyedik helyen áll Dallas és ötödik helyen Houston. Austin pedig, Texas fővárosa a második legnagyobb állami főváros az Egyesült Államokban. Az eddig felsorolt városok mellett még érdemes megemlíteni El Pasót és esetleg még Amarillót (utóbbit már csak azért is, mert virtuális utazásom ezen a városon visz keresztül).
Földrajzát tekintve a határai elég sokfélék – ami hatalmas kiterjedése tekintetében nem is meglepő (Magyarország közel hét és félszer elférne Texas-ban). Északon, Oklahoma felé a Red River határolja a két államot Keleten, nyugati irányban pedig mértani egyenes határai vannak. Nyugaton, Új-Mexikó felé szintén megrajzolt határvonalakkal találkozunk (kivéve egy rövid szakaszon, El Paso mellett, ahol a Rio Grande folyó határolja az államot. A Rio Grande filmekből is ismerős lehet, hiszen ez a folyó az, ami déli oldalról határolja Texas-t és ez az a természeti képződmény, ami elválasztja egymástól Mexikót és az Egyesült Államokat, az illegális határátkelők ezen a zöld határon igyekeznek általában átjutni az „ígéret földjére”. A dél-keleti határt a Mexikói-öböl szabja meg, Louisiana felé pedig (a keleti határon) a Sabine folyó medre képezi a természetes határvonalat, kicsit Északabbra pedig egy szakaszon, Arkansas-szal közös határon mesterséges határvonal szegélyezi az államot.
Történelmét tekintve igen zaklatottnak tekinthető Texas létezése is. Kutatások szerint Kolumbusz előtt is már számos kultúra megfordult Texas területén, őslakos indiánok (a teljesség igénye nélkül: apacsok, cserokik, komancsok, vicsiták, kaddók), pueblók és a közép-amerikai kultúrkörbe tartozó népek (az azték civilizáció valamelyik oldalága lehetett). Először a spanyol hódítók vették birtokba a földet a tizenhatodik század első felében, Álvar Núňez Cabeza de Vaca konkvisztádor a Mexikói Öbölben szenvedett hajótörést és így ő lett az első európai, aki a mai Texas földjére lépett. A XVII. század végétől Kelet felől (Louisiana) egyre komolyabb francia befolyás érte a területet, így a spanyolok igyekeztek helyőrségeket felállítani Kelet-Texas-ban, de az ellenséges őslakosok miatt kénytelenek visszahúzódni Mexikó felé. A francia hatás mellett a másik probléma az volt, hogy az őslakosok támadásai és a helyőrségek közötti nagy távolság miatt civil települések nem igazán tudtak kiépülni és hosszabb távon fennmaradni. Egyedül az 1718-ban alapított San Antonio volt az a település, amely a környéken fent tudott maradni. Nem véletlen, hogy ez volt Új-Spanyolország legkevésbé benépesített területe. A XVIII. század során a terület folyamatosan a spanyol és a francia befolyás nyomása alatt volt, hol egyik, hol másik nyert nagyobb teret – ez elsősorban azon múlt, hogy melyik nemzet kezelte jobban az indián kapcsolatokat. Olyan erőteljes volt az európai hatás, hogy a XVIII. század végére már csupán néhány nomád törzs volt, amelyik nem vette fel a kereszténységet.
1803-ban a Louisiana Purchase során Új-Spanyolország és az Egyesült Államok határa a Sabine folyó lett (ami jelenleg ugye Louisiana és Texas határfolyója), azonban az amerikai telepesek nem voltak hajlandók betartani az egyezményt és kisebb hadseregeket szervezte egyre mélyebbre nyomultak a Sabine folyótól Nyugatra.
1821-ben aztán Mexikóban függetlenségi háború kezdődött a spanyol uralom ellen (Zorró története ebben a korszakban játszódik), melynek következtében Texas Mexikó uralma alá került. Mivel a környék nagyon gyéren lakott volt továbbra is, a komancsok támadásai nagy problémát jelentettek a mexikói kormány számára. Azt találták ki, hogy minél gyorsabban be kell népesíteni Texast-t, a sűrűbben lakott környezettől várták, hogy visszaszoruljanak az indián támadások. Ennek érdekében egyrészt lazítottak a szigorú mexikói migrációs szabályokon és Texas tekintetében engedélyezték a külföldi telepesek bejövetelét, másrészt hatalmas területet adtak úgynevezett „empresario”-k kezébe, akik cserébe telepeseket gyűjtöttek az Egyesült Államokból és Európából. A betelepítések hatására 1834-ben már 37.800 lelket számlált Texas és ebből csupán 7.800 volt mexikói származású.
Az újonnan érkező telepesek az első időktől kezdve nyíltan és erőteljesen bírálták a mexikói jogszabályokat és a kormányzatot (többek között a rabszolgatartás tiltása miatt). Emellett az USA kísérlete, hogy megvegye Texas-t egyaránt feszültséget okozott az államban, melyet a mexikói vezetés úgy kísérelt meg orvosolni, hogy ismét megtiltották, hogy Texas-ba Mexikón kívülről érkezzenek telepesek. Ettől függetlenül az illegális bevándorlás folyamatos volt, Texas népessége folyamatosan nőtt és a társadalmi feszültség úgyszintén. Az első nyílt lázadásra 1832-ben került sor, majd kitört a Texas-i Forradalom, mely már katonai események sorát jelentette. A forradalomnak is érdekes a története, legismertebb eseménye pedig az alamói csata volt, azonban részletesen leírni nagyon sokáig tartana, ezért a részletekbe most nem megyek bele. Lényeg az, hogy a szabadságharc lezárultával Texas elnyerte a függetlenségét és az Egyesült Államok, valamint Mexikó között önálló köztársaságként jött létre. Ennek a függetlenségnek állít emléket egyrészt a zászlójuk (melyen egy fehér csillag szerepel), másrészt a „Lone Star State” (magányos csillag állama) elnevezés is. Természetesen, ahogy az lenni szokott, a kivívott függetlenséggel rögtön együtt járt a belső feszültségek kialakulása is. Politikailag két pártra szakadt az ország, a nacionalista irányzat az őslakos indiánok teljes kiűzését akarta és Texas határait egészen a Csendes óceánig (!) kiterjeszteni, míg a konzervatívabb politikai irány a békés együttélést szorgalmazta az indiánokkal és támogatta az Egyesült Államok azon törekvését, hogy bekebelezze Texas-t. A belső feszültségek mellett külső fenyegetéssel is szembe kellett néznie az államnak újra és újra, hiszen Mexikó egyáltalán nem tett le arról, hogy Texas-ra rátegye a kezét. Komancs segítséggel két alkalommal is elfoglalták San Antoniót (és lemészárolták lakosságát), de hosszabb távon már nem tudták megvetni a lábukat az állam területén.
A konzervatívabb vonalas vezetés több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy az Egyesült Államok tagjai közé emelje Texas-t. Nem volt könnyű dolguk, hiszen a rabszolgatartás kizáró ok volt, valamint a nacionalista irány követői is mindent megtettek annak érdekében, hogy a törekvések sorra kudarcba fulladjanak. Aztán az 1840-es évek elején összeomlott a gyapot-piac, ez a tény, valamint a Mexikóból érkező folyamatos atrocitások egyértelművé tették, hogy Texas sem gazdaságilag, sem pedig katonailag nem képes megvédeni önmagát. Ennek egyenes következménye lett az, hogy 1845-ben végül sikeresen folyamodtak felvételi kérelemmel az USA Kongresszusa elé. A felvétel puszta ténye is azonban háborúba sodorta ismét Texas-t. A sértett Mexikó megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal és elfoglalta a Rio Grande medencéjét, melyet követően kirobbant a mexikói-amerikai háború. A csatákat követően Texas gyors fejlődésnek indult, de alig tudtak fellélegezni, már ki is tört a polgárháború az Államokban. Texas elszakadt az Egyesült Államoktól és csatlakozott a Konföderációhoz. A háborúk után az állam anarchiába fulladt, melyben Gordon Granger uniós tábornok igyekezett rendet teremteni. Végül 1866-ban Johnson elnök alatt visszaállt a rend és ismét az Egyesült Államok tagállama lehetett Texas, 1870-től pedig a szövetségi kormányba is választhatók lettek az állam politikusai.
Változatos történelmének köszönhető a „Six flags over Texas” (hat zászló Texas felett) szlogen, mely arra utal, hogy a történelem során hat nemzet uralkodott részlegesen vagy teljesen az állam területén.
Most, hogy megismerkedtük – a tervezettnél talán kicsit hosszabban is – Texas történelmével, nézzünk rá egy kicsit a gazdaság alakulására. A II. Világháborút megelőzően négy tradicionális iparág vitte az állam gazdaságát, az olajfúrás, a gyapottermesztés, a faipar és persze a marhatenyésztés. Utóbbi volt a texas-i ipar zászlóshajója. Nem csak azért, mert gazdaságilag a legjelentősebb iparág volt, hanem azért is, mert ezáltal kialakult az állami image-et meghatározó texas-i cowboy kép. Aztán a 20. század elején felfedezték a Spindletop olajforrást Dél-Texas-ban és ez igazi gazdasági robbanást eredményezett, a kőolaj iparág lett az állam gazdaságának mozgatórugója. A II. Világháborút követően államszerte nagyon komoly befektetések indultak az egyetemeknél is, mely tovább erősítette a gazdasági fellendülés folyamatát. 2015-ben a Fortune 500-as listán 54 texas-i cég kapott helyet, amivel a második legerősebb állam lett. Az éves állami össztermék 2019-ben 1.887 billió (1012) dollár, ezzel a második legerősebb állam az USÁban – és ha Texas önálló nemzet lenne, akkor világszinten a 10. helyen állna. (Összehasonlításként Magyarország éves nemzeti összterméke 0.1 billió dollár.) Jelenleg Texas vezető iparágai a turizmus, mezőgazdaság, kőolajipar, energia, számítástechnika, elektronika, légitechnika és biomedika.
Persze látnivaló is akad bőven az államban. Elsősorban most személyes tapasztalataimra hagyatkozva írok le néhány dolgot. Dallas nem nagy szám, talán a legizgalmasabb és legérdekesebb helye a Dealey Plaza, ahol John F. Kennedy elnököt lelőtték. Ennek a helyén egy emlékmű található, de nagyjából ennyi. Dallas külvárosában, Fort Worth-ben már sokkal érdekesebb helyeket talál az ember. San Antonio belvárosa nagyon hangulatos, főleg a San Antonio folyó két partján kiépült sétálóutcák ragadták meg a figyelmemet. Illetve San Antonioban található az Alamo, ami – mint azt fent olvashattátok – a texas-i forradalom ikonikus helye volt. A San Antonio külvárosában található SeaWorld (vidámpark és aquarium) is nagyon népszerű hely. Az állam fővárosába, Austinba mindenképpen érdemes ellátogatni. Európai szemmel is élhető város, az állami kongresszus épülete pedig nagyon szép. Egyúttal a városon keresztül folyó Colorado folyó (és a Lady Bird tó) mellett nagyon szépen rendben tartott zöld területek találhatók. Szintén a Colorado folyó egyik tava a Lake Travis, ami Austintól csupán néhány kilométerre fekszik, kisebb-nagyobb hegyek ölelésében. Kifejezetten szép táj. Gyönyörű hely még a Big Bend National Park a mexikói határ közelében, valamint a Guadalope Mountains Nemzeti Park is El Paso közelében.
Méretéhez méltóan a sportok terén is kiemelkedő szerepet tölt be Texas, az összes major sportágban jelen vannak, nem is csak egy csapattal. Az amerikai footballban (NFL) ott a Dallas Cowboys és a Houston Texans, kosárlabdában (NBA) a San Antonio Spurs, a Houston Rockets és a Dallas Mavericks, jégkorongban (NHL) a Dallas Stars, baseballban (MLB) a Houston Astros és a Texas Rangers, női kosárlabdában (WNBA) a Dallas Wings és labdarúgásban (MLS) a Houston Dynamo és az FC Dallas képviseli a magányos csillagot.
A profi sportok mellett az egyetemi – és középiskolai sport is kiemelkedő Texas-ban, kifejezetten az amerikai footballnak van hatalmas hagyománya. Még középiskolai szinten is egy-egy mérkőzés esetén megáll az élet főleg a kisebb településeken. (A középiskolai football társadalmi jelentőségét tökéletesen mutatja be a Friday Night Lights (Péntek esti fények) című film.) Az egyetemi sportban élen járó egyetemek a Baylor, a University of Texas, a Texas Christian University, a Texas Tech, a Southern Methodist University, a Houston University, a Texas State University és a Texas A&M.
Egyébként Texas társadalmi szinten is nagyon érdekes hely. A fegyvertartási joghoz való makacs ragaszkodás például abszolút mélyen gyökerezik az államban – feltehetően a történelmi bizonytalanságok következménye lehet. Emellett elég nagy az állami szigor is, a kormányzat alapvetően szigorú, egyértelmű szabályokat hoz, amihez viszont az emberek nagy általánosságban tartják is magukat. Ami engem a legjobban meglepett – bár a történelmi előzmények ismeretében ez is elég könnyen magyarázható -, hogy a közösségi gazdálkodás milyen fontos szerepet tölt be az emberek moráljában. Joe elmondása szerint Texas-ban egy adócsalás (ugyebár az állam közösségi kasszájának megrövidítése) súlyosabb társadalmi megítélés alá esik, mint mondjuk egy emberölés.
Mindent együttvéve Texas egy nagyon komplex, felettébb izgalmas hely.
Virtuális zarándokutammal egyébként nagyon jól állok, lassan az út kétharmadát magam mögött tudhatom, úgy, hogy a tervként kitűzött idő alig több, mint fele telt el eddig. A tervezetthez képest egy erős Budapest-Bécs távolságnyival előrébb járok, ami egy megnyugtató dolog, lévén, hogy lassan jön a rossz idő és annyira már nem lesz ingerenciám kerékpárral közlekedni.
Sződy Ferenc 